Köztudott, hogy igen jó hatása van a fej- , nyak-, és arcmasszázsának, hiszen ezek a testrészek hajlamosak az elmerevedésre. A tartós merevség görcsös állapothoz vezethet, ami a fejfájást is okozhat.

-Az arc, fej, nyak a hát és a váll izomfájdalmának enyhülése
-A nyak és vállízületek mobilitásának növekedése.
-A feszültségeredetű fejfájás csillapodása.
-Energiaszint növekedése.
-Stressz, idegesség, levertség és enyhe fokú depresszió oldódása.
-Nagyobb kreativitás, tisztább gondolatok, jobb koncentráció.
-Nyugalom, kiegyensúlyozottság, jó közérzet.
-Pihentetőbb, firssítő alvás.
-Mélyebb, lassabb légzés.
-Erősebb immunrendszer


1. A fejmasszázs együttműködik a keringési rendszerrel.
2. A különböző masszázsfogások segítik az oxigénszegény vér visszaáramlását a szívbe, és meggyorsítják az oxigén dús vér eljutását a nyak, a váll és a fej felszíni és mélyen fekvő szöveteihez.
3. A megélénkülő artériás keringés lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag érkezzen a sejtekhez, ami elősegíti a sejtek növekedését, osztódását, megújulását, a szervezet zavartalan működését és a gyógyulást.
4. A vénás vér gyorsabb áramlásával hamarabb távozik a széndioxid és az anyagcsere bomlástermékei. Ez segíti a leghatékonyabb izomműködést.
5. A fokozódó vérellátás hőt termel, ami elősegíti az általános relaxációt és az olaj felszívódását a bőrön át.
6. A masszázs a felületes vérerek tágulását eredményezi, mely egészséges színt kölcsönöz a bőrnek. Általános lazító hatása hozzájárul az állandósult magas vérnyomás csökkentéséhez.

Minden izomnak van egy eredési és egy tapadási pontja. Ez utóbbi annak a területnek felel meg, amelllyel az izom összeköttetésben áll. Az izomk eredési helye fix pont, a tapadási hely pedig az a pont, amelyre az izom kifejti hatását. (M. = musculus /izom/; mm. = musculi / izmok)

M. buccinator (trombitás izom): a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
M. corrugator supercilii: a szemöldököket mozgatva egymáshoz közelíti azokat.
M. deltoideus (deltaizom): a kart vízszintes helyzetbe emeli.
M. depressor anguli oris: a szájzugot és az alsó ajkat lefelé és kifelé húzza.
M. depressor labii inferioris: összehúzódásával az alsó ajkat lefelé húzza és kifelé fordítja.
M. levator labii superioris alaeque nasi: a felső ajkat és az orrszárnyakat emeli.
M. levator scapulae (lapockaemelő izom): a gerincoszlop nyaki szakaszához, mint fix ponthoz képest mérlegszerű emelő hatást fejt ki a lapockára (vállvonogatás). A lapockához mint fix ponthoz képes a saját oldala felé hajlítja a nyaki gerincet.
M. masseter: az állkapcsot felfelé húzza, a szájat zárja.
M. nasalis - pars alaris: összehúzódásával ráncolja az orrhát, illetve az orrgyök bőrét.
M. nasalis - pars transversa: tágítja az orrnyílásokat.
M. occipitorfontalis - venter frontalis (M. frontalis): a homlok bőrét haránt ráncokba szedi, és emeli a szemöldök ívet.
M. occipitofrontalis - M. occipitalis - venter occipitalis : a hajasfejbőrt hátrafelé húzza.
M. omohyoideus: lefelé húzza a nyelvcsontot, és hátrafelé is hajlítja azt.
M. orbicularis oculi: összehúzódásával zárja a szemrést.
M. orbicularis oris: a szájnyílást körkörösen körülfogja, az ajkakat zárja, illetve csücsöríti.
M. pectoralis major (nagy mellizom): a távolított kart közelíti a törzshöz és előre húzza. A felemelt kart lefelé húzza. A felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl. mászáskor) emeli a törzset.
M. scalenus anterior, m. scalenus medius: a gerincoszlop nyaki szakaszához mint fix ponthoz képest emelik az első két bordát. A bordákhoz mint fix ponthoz képest a fejet oldalra hajtják és az arcot az ellentétes oldal felé fordítják.
Mm. splenii: a fejet saját oldala felé fordítja (az arcot fölfelé is). A kétoldali izom egyidejű összehúzódása a fejet hátrafelé hajlítja, nyugalmi helyzetben pedig rögzíti.
M. sternocleidomastoideus - (fejbiccentő izom): A fejet csak akkor hajlítja, biccenti előre a két izom, ha az arc már előre süllyedt.
M. sternohyoideus: lefelé húzza a nyelvcsontot és ezzel a gégét is nyeléskor.
M. temporalis: az állkapcsot felfelé és hátrafelé húzza.
M. trapezius (csuklyás izom): a vállat és a fejet mozgatja, közelítve a lapockát a gerincoszlophoz. Függeszkedéskor alsó rostjai a törzset emelik.
Mm.zygomatici - m. zygomaticus major - zygomaticus minor:
Mzygomaticus minor: emeli a felső ajkat.
Platysma (nyaki bőrizom): lefelé húzza a szájzugot és az áll bőrét, megfeszíti a nyak bőrét.

1. Kapcsolatteremtés
2. Mély légzés
3. Pihentető sötétség
4. Fejgörgetés
5. Bemelegítés
6. Vállak masszírozása
7. Nyak masszírozása
8. Fejbőr masszírozása
9. Arcmasszázs
10. Pihentető sötétség
11. Kitartott érintés

Az arcmasszázs célja többféle lehet. Elősegíthetjük általa a ráncok kisimulását, a vérellátás frissítését, az arcbőr rugalmasságának megőrzését. A masszázs természtesen a pszichénkre is hat, nyugalmat, frissességet eredményez.

Az arcot először tisztítsuk le alaposan, arctonikkal és/vagy arcradírral. Ezután zsírosabb krémmel vagy arcmasszázs olajjal (például aromaterápiás olajak) kenjük be az arcunkat vastagabban, mint egyébként szoktuk. Tenyerünket összedörzsölve melegítsük fel, és ujjainkat tornáztassuk előtte lazára. Üljünk le egy kényelmes székbe, egyenes gerinccel a tükör elé, könyökünket támasszuk meg erősen és kezdjük meg a masszírozást.

Fontos figyelmeztetés! Ne csak a masszázs sorrendjét jegyezzük meg! Arra is ügyeljünk, hogy a fogásokat pontosan hajtsuk végre, azonos sorrendben!

A helyes sorrend a homlok, az orr, az arc, az áll a nyak és a szem egymás után. Először az ujjhegyek a szemöldöktől a hajtő felé siklanak, felváltva jobb és bal kéz. Azután mindkét kéz középső ujját használva cikkcakkban végezhetünk simító mozdulatokat az egyik halánték irányából a másik felé a homlokon. A következő simítás az homlok közepétől a halántékokon át az állcsúcsig történik, finom, gyengéd érintéssel. Ez után a szem és a homlokok ráncait simítsuk ki szelíd nyomással. A keresztráncokat oldalra, a hosszantikat fölfelé, legalább tízszer.

Ezután az orrok simogatás jön az orrgyökértől az orrcimpák hajlatáig, majd fordított irányban is. Ha ezzel is elkészültünk, akkor a szánkkal formáljunk O betűt, és a szájszeglettől az orr felé leírva végezzünk körkörös mozdulatokat. Ez után jön a nevetőráncok masszírozása. Kezünk ujjait helyezzük az állgödörre és onnan körmozgással simogassuk az arcot az orrcimpákig, majd innen tovább a járomcsonton át, a halántékig.

Az állat két hüvelykujjunk állunk közepe alá illesztésével kezdjük el simogatni, belülről kifelé, úgy hogy késleltetett legyen a mozdulat és így ellentétes húzás keletkezik. Fontos a gyengéd cirógatás! Ezután emeljük fel az állunkat és tenyerünkkel simogassuk át a nyak és a toka környékét, egészen az állcsúcsig.

A szem környékének érzékeny bőrszövete nagy gyengédséget igényel. Mutató és középső ujjunkkal kell finoman körbesimítani, belülről kifelé, a szemöldökön át a halántékig, majd onnan az orcákig.

Az ütögetést a két kéz három középső ujjának hegyével végezzük, laza csuklóval, ritmikusan, ne túl gyorsan, és közepes erősséggel, mert ha túl lagymatagon, vagy túl erősen csináljuk, az nem éri el a kívánt hatást.

A szem környékét és a szarkalábakat nagyon szépen ki lehet simítani vele. Az egyik kezünkkel feszítsük ki (mutató és középső ujjal) a szem melletti bőrt és a másik kéz középső ujjával könnyű dobpergéshez hasonló módon ütögessük végig a szarkalábakat. Az is jó, ha mindkét kéz mutató-középső és gyűrűsujja könnyen ütögeti a szem külső szögletét egészen az orrfalig. A "kiskalapács gyakorlat" a jobb kéz négy ujjának a bal oldali orr-száj ráncra illesztése után kalapácsszerűen végigpergetve érhető el. (Mintha zongoráznánk ..) Ugyanezt a gyakorlatot a másik oldalra is el kell végezni. A nyakat úgy masszírozzuk végig ütögető masszázzsal, hogy a fejet egyenesen tartjuk. A jobb kézzel a nyak bal oldalát és a ballal a nyak jobb oldalát ütögetjük végig, felváltva, de csak a középső ujjunkat használva. Az ütögető masszázs befejezéseként simítsuk át az egész arcot a tenyér egész felületével, könnyű nyomást kifejtve a homloktól kezdve lefelé. A végén néhány másodpercre borítsuk be a szemkörnyéket a tenyerünkkel, majd az arc széle felé húzva emeljük le.

A jól táplált arc kívánja erősen a gyúrást. Nagyon fontos az óvatosság, soha ne cibáljuk, vagy gyömöszöljük a bőrt. A gyúrómasszázs erőssége ahhoz hasonló, mint amikor egy lágy tésztát formázunk, annál nem erősebb. Az állon kezdve a hüvelyk és a mutatóujj között csípjünk be egy kevés bőrt és jól gyúrjuk az egész arcon át a halántékig. Majd toljuk hüvelykujjunkat belül az arcrész alá, és gyúrjuk oly módon, hogy mutatóujjunkat erősen odaszorítjuk a hüvelykujjakhoz, és a szájzug körül félkörben jusson el a felső középig. A homlokot és a szem környékét csak cirógatni és ütögetni szabad.
A masszázs után igen fontos, hogy legalább egy órát relaxáljunk, vagy aludjunk!
Forrás: http://drimmun.com/masszazs/haramasszazs.html