Az idősek táplálkozására ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint a felnőttek vagy a gyerekek esetében. Ha az idős emberek táplálkozását, étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet figyelembe kell vennünk.

Időskorra csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet működéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idősek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebből nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínűsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömegnövekedés azonban később megállhat, sőt fogyás is bekövetkezhet, melynek több oka is lehet: időskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élő felnőttek energiaszükségletéhez képest; a csökkent ízlelés és szaglás miatt az étvágy is csökken; ha magányosak, nincs kedvük enni; a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják, illetve a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság, stb. Az idős emberek egy részénél gyakorta előfordul hiányos tápanyagés ezzel együtt hiányos energiabevitel. Ennek oka, hogy főként az egyedül élők kevesebbet esznek, és felelőssé teheto az egyoldalú táplálkozás is (sokan hajlamosak kizárólag a kedvenceiket készíteni és fogyasztani). Ez azért jelent nagy gondot, mert szervezetük gyengébb, és fogékonyabb a betegségek kialakulására, mint a fiatalabbaké. A megfelelő testtömeg elérése és fenntartása növeli a várható élettartamot, illetve az erre a korra jellemzo betegségek (szív- és érrendszeri, ízületi betegségek, II. típusú cukorbetegség) tüneteit csökkenti, javítja az állapotot. Célszerű már fiatal felnőttkorban, illetve a középkorúaknak is arra törekedni, hogy időskorra ne legyenek se elhízottak, se alultápláltak.

Időskorban a változatos étrend összeállítása során ugyanazokat a szempontokat kell betartani, mint a felnőttek táplálkozása esetén. Ideális esetben mindenféle élelmiszert tartalmaz, melyek közül mindennap fogyasztandók a gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, húsfélék és tejtermékek; emellett fontosak még a tojás, halak, száraz hüvelyesek, olajos magvak, édességek és természetesen a folyadékok. Változatos és megfelelő energiatartalmú étrenddel biztosítható a vitaminés ásványianyagszükséglet is. Időskorban gyakori a II. típusú cukorbetegség kialakulása. A megfelelő vércukorszint biztosítása érdekében különösen fontos a napi többszöri (négyötszöri) kisebb étkezés, és a szélsőségektől mentes, változatos étrend. Ez amellett, hogy egyenletes energia- és tápanyagellátást biztosít a szervezet számára, az emésztőrendszert sem terheli meg, ami ebben az életkorban különösen fontos. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő folyadékfogyasztásra, ugyanis ebben a korban a szervezet - ugyanúgy, mint a kisgyerekek esetében - fokozottan érzékeny a kiszáradásra. Naponta mintegy 2 liter folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet folyadékigényét kielégítsük, megakadályozzuk a szájszárazságot és a székrekedést. Természetesen nyári nagy melegben, láz vagy hasmenés esetén ennél nagyobb mennyiségre van szükség. A folyadékszükséglet kielégítésére leginkább a víz, ásványvíz, tej, tea és a gyümölcslevek alkalmasak. Az alkoholnak és a koffeintartalmú italoknak vízhajtó hatásuk van, emiatt fogyasztásukat érdemes kerülni.

Az idősek szervezete a fehérjehiányhoz rosszabbul alkalmazkodik, mint a fiatalabb szervezet, és a saját fehérjefelépítése sem tökéletes, ezért nagyon fontos, hogy táplálkozásuk során elegendő, jó minőségű fehérje jusson a szervezetükbe. A rosszabb hasznosulás mellett az egyoldalú étrend is fehérjehiányhoz vezethet, ennek elkerüléséhez fontos az elegendő tojás, tejtermékek, hús- és halfogyasztás. Az, hogy szükséges-e a fehérjemennyiséget emelni, minden esetben az illető egészségi állapotától, fennálló betegségeitől, tápláltsági állapotától függ. A fehérjéket felépítő aminosavak közül kissé emelkedik a metionin- és a lizinszükséglet. E két aminosavat legnagyobb mennyiségben a halak, a húsok és a sajtok tartalmazzák. A fehérjeszükséglet fedezésére leginkább a húsok, halak, tojás, tejtermékek, hüvelyesek alkalmasak. A tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása ezen kívül a kismértékben megnövekedett kalciumigény fedezésében is fontos szerepet játszik.

Mivel az idősek közül sokan küszködnek magas koleszterinszinttel, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel, érdemes ételkészítéshez az állati zsírok helyett inkább növényi olajokat (napraforgó, repce, olíva) használni, valamint hetente tengeri halat fogyasztani, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos szerepet játszó omega3 zsírsavakat tartalmaznak. Túlsúly esetén érdemes a táplálékkal bevitt zsír mennyiségét kicsit csökkenteni, elsősorban az ételkészítéshez felhasznált zsiradékok, valamint a magas zsírtartalmú élelmiszerek ritkább illetve kisebb mennyiségű fogyasztásával.

A táplálék szénhidrát része a gabonafélék, pékáruk, tészták, zöldségek, gyümölcsök és az édességek fogyasztásából adódik. A napi 25-30 g rostfogyasztásnak különösen nagy jelentősége van a székrekedés kialakulásának megelőzésében, ami egyébként ebben a korosztályban nagyon gyakori a renyhébb bélműködés, és a fizikai aktivitás mértékének csökkenése miatt. A zöldségek, gyümölcsök és teljes őrlésű lisztből készült termékek napi fogyasztásával a rostszükséglet fedezhető.

A fehérje, zsírés szénhidrátmennyiség számszerűsítve az alábbiakat jelenti: egy átlagos testalkatú, átlagos fizikai aktivitású, 70 kg-os testtömegű idős esetében a táplálékkal elfogyasztott napi szükséges energiamennyiség kb. 1800 2000 kcal, a tápanyagoké pedig: kb. 54 - 60 g fehérje , 60 - 66 g zsír , és kb. 260 - 290 g szénhidrát. Természetesen a fizikai aktivitás, a testtömeg, a fennálló betegségek ezeket a mennyiségeket befolyásolják, így egyes esetekben ez lehet több, vagy kevesebb is. A vitaminok közül különösen a C-vitamin, a folát (folsav), a niacin, a B1, a B2, a B6 és a B12 ellátottságnak van nagy szerepe, mivel ezek fontosak a memória romlásának megelozésében. Változatos, minden élelmiszercsoportot tartalmazó étrenddel az idősek tápanyagszükséglete is kielégíthető. Szupplementációra, kiegészítésre csak abban az esetben van szükség, ha azt az állapotuk (alultápláltság, betegségek) indokolja.

Az időskorúak nagy részénél a hiányos fogazat, így a darabos ételek fogyasztása okoz nehézséget. Fontos, hogy ebben az esetben folyékony és pépes étrenddel biztosítsuk a szükséges energiaés tápanyagmennyiséget. Az étrendbe jól beilleszthetoek a különféle levesek, fozelékfélék, mártások, szószok, kásák, pudingok, piskóták, sodók, tejes italok, turmixok, amelyeket hiányos fogazattal is el tudnak fogyasztani. A probléma ideális megoldása a fogpótlás, ami leggyakrabban műfogsort jelent. Időskorra az ízérzékelés is változik, általában a sós és az édes ízeket kevésbé érzékelik, vagyis az ételeket sótlannak, illetve nem elég édesnek érzik, ezért gyakran túl sok sót és cukrot fogyasztanak. Előbbi csökkentheto fűszernövények (petrezselyem, rozmaring, kakukkfű, majoránna, oregánó stb.) bőségesebb alkalmazásával, amelyek kevés só használatával is ízletessé teszik az ételeket. Jellemző, hogy az idős emberek általában szeretik, és gyakran fogyasztják az édességeket, süteményeket. Ha egészségi állapotuk nem indokolja, nem is kell tiltani a fogyasztásukat, de érdemes a magas zsírtartalmú vajkrémes sütemények helyett időnként inkább gyümölcsös, túrós, pudingos süteményeket, vagy egy szelet csokoládét fogyasztani, ami kitűnő rézforrás, és fontos antioxidáns hatású polifenolokat tartalmaz Komoly gondot jelenthet, hogy csökken a szomjúság érzékelése is, és emiatt nagy a valószínusége a kiszáradásnak, ami ebben az életkorban különösen veszélyes lehet. Ennek megakadályozásához fontos, hogy minden étkezésnél szerepeljen valamilyen folyadék, amit akkor is fogyasszanak el, ha nem is érzik szomjasnak magukat. Emellett az étrend tartalmazzon bőségesen magas víztartalmú élelmiszereket, illetve ételeket (pl. tejtermékek, gyümölcsök, levesek, fozelékek).

Az idős korban gyakori, diétát igénylő betegségek, mint pl. a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegség esetén szükséges az állapot javítását elősegítő, illetve romlását megakadályozó változtatásokat tenni az étrendben. Az idős emberek általában nehezebben alkalmazkodnak az új szokásokhoz, beleértve az étrend megváltoztatását is, ezért azt érdemes fokozatosan, és csak a szükséges mértékben átalakítani, mert egyszerre történő nagy változások ellenállást válthatnak ki. Célszerű az új ételek bevezetése helyett inkább az általuk kedvelt ételek átalakításával kezdeni, és ha már ezeket teljesen elfogadták és megkedvelték, lehet újabb ételekkel is próbálkozni. Egyes diéták megvalósításához sokszor az ételkészítés technológiájának változtatása is elegendő, a receptek különösebb változtatása nélkül. Célravezető lehet, ha az idosek által kedvelt hagyományos ételeket ötvözzük a korszerű, egészséges ételkészítési technológiákkal.
Forrás:http://www.vital.hu/themes/health/idoskor.htm