Ha ismerjük testünk működését, könnyen rávehetjük, hogy segítségünkre legyen.
Mi történik testünkben fokozott fizikai terhelés közben?
Ahhoz, hogy mozogjunk, az izmoknak energiát kell nyerni. A többletenergia felhasználására az agy kémiai és idegi úton adja az utasítást. A véráramba kerülő magas fűtőanyagot az izmok nyomban el is égetik. Az izmok megelégednének a könnyen hozzáférhető szénhidráttal is, mi viszont azt szeretnénk, ha a zsírraktárakhoz nyúlna, mert azokból van bőven. Olyannyira, hogy alig várjuk, mikor pazarol már el egy kicsit belőle. Ha ismerjük testünk működését, könnyen rávehetjük, hogy segítségünkre legyen. A dolog nyitja: ha túlságosan nagy a terhelés, szervezetünk ijedtében a könnyen és gyorsan elérhető szénhidráthoz nyúl. Ha azonban közepes intenzitású mozgáshoz kell energiát szereznie, van ideje, hogy a szövetekben felhalmozott, lényegesen magasabb fűtőértékű zsírt égesse el.
Nem mindegy tehát a mozgás formája, intenzitása, időtartama. Csakis az aerob, tehát megfelelő oxigénellátás mellett történő mozgás hat pozitívan a testre és a lélekre, aminek fokozatos fogyás lesz a következménye. Ha közepes intenzitással sportolunk, izmaink ráállnak a zsírégetésre, és a cukrot meghagyják az agynak. A gondolkodáshoz ugyanis cukorra van szükség, ha viszont az izmok égetik el, leesik a vércukorszint. Az agy érzékenyen reagál: fáradtak, figyelmetlenek leszünk, nem tudunk koncentrálni, és a fogyás is lényegesen lassúbb lesz.
Hol ég el a zsír?
A zsír csak egyetlen szövetben ég el: az izomban. Ebből következik, hogy minél több az izomszövetünk, annál gyorsabb a fogyás. Ezért téved igen nagyot az, aki csupán táplálék megvonással akar fogyni, ugyanis mindjárt az elején lerombolja a zsírégető kemencéit. Tévedés, hogy csupán a mozgás harmincadik perce után kezdődik a zsírbontás. Ha rendszeresen mozgunk, akkor az izom már az első másodpercben megcsapolja a zsírosbödönt. Ráadásul az agyunk igen előrelátó. Ha azt tapasztalja, hogy rendszeresen mozgásba lendítjük izmainkat, akkor is gondoskodik a többletenergiáról, amikor éppen kényelmesen heverészünk.
Honnan tudhatjuk, mi az optimális mozgás?
Annak, aki fogyni akar, folyton számolnia kell, ez vele jár. Számoljuk a bevitt kalóriákat, a testtömegindexet, a leadott energiát, és most már a pulzusszámot is. Nincs beépített mérőóránk, amely figyelmeztetne: állj, túl gyorsan ver a szívünk, már átléptük azt a bizonyos határt, amikor zsírt égetünk. Ezért szerezzünk be egy pulzusmérő órát, vagy időnként álljunk meg, és számoljunk. Egy 25-30 év körüli nő számára a 110-130 közötti munkapulzus az ideális. A személyre szabott pontos érték meghatározásánál az alap-pulzusszámot is figyelembe kell venni, ami egyénenként változó. Érdekes, hogy edzett embereknek csökken a nyugalmi pulzusszámuk, ez is a mozgás jótékony hatása. Ha nincs pulzusmérőnk, és nem kértük szakember tanácsát a pontos érték meghatározásához, rábízhatjuk magunkat a légzéstechnikára. Ha ritmikusan vesszük a levegőt, általában minden rendben van. A kapkodó légzés figyelmezet, lassítsunk.
Alapszabály, hogy mindegy, mit csinálunk, csak mozogjunk. Az intenzív séta, a könnyű kocogás nem kerül semmibe, csupán egy jó cipő kell hozzá.
Kezdőknek az alakformáló tornákat javaslom. Ezzel az izom állóképességét alapozzák meg. Az ilyen típusú torna a szív és a tüdő számára nem túl megerőltető, viszont kiválóan alkalmas arra, hogy azok a részek izmosodjanak, ahová a nők olyan hamar felszednek: a has, a popsi és a combok. A következő állomás a könnyebb kondicionáló torna lehet. Válasszanak eleinte kisebb súlyzókat! Az ilyen órák az izomzaton kívül a szívet, a tüdőt, a keringést is kondicionálják. A zsírégetőnek nevezett órák lényege, hogy végig mozgásban vagyunk, a pulzust 130-140 körül tartjuk. Ezt az úgynevezett aerob edzést könnyű követni, ami nagyon fontos, mert a step- és aerobikórák hátulütője lehet, hogy a kezdők nem tudják követni a koreográfiát. Meg-megállnak, és egy-két másodperc szünet már elég ahhoz, hogy leessen a pulzus. Persze érdemes megtanulni, mert amikor valaki már "kívülről" tudja a lépéseket, igazán szórakozva fogyhat. Ezek az órák a haladóknak valók, és a résztvevők biztosak lehetnek abban, hogy minden tagjukat megmozgatják, erősödnek és fogynak.
Azt tanácsolom, tartsák be a fokozatosságot, semmiképpen se hajszolják a teljesítményt. Nyugodtan szakítsák félbe a gyakorlatsort, iktassanak be maguknak kis pihenőket. Egy-két hét elteltével érezni fogják, hogy egyre többet bírnak, és növelhetik a mennyiséget.
Mennyit sportoljunk? Lehetőleg mindennap.
Forrás:http://www.hunrun.com/duatlon/rendszeresen-edzes-elettani-hatasai-ii