A szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás még mindig az egyik leggyakoribb halálok. Elsősorban a kis és nagy vérerek szinte minden embernél az öregedéssel együtt járó, egyre fokozódó megvastagodása és merevsége játszik döntő szerepet. Ezt meszesedésnek (általános arterioszklerózis) nevezik. A vérerek átmérője és ezáltal a véráramlás idegi és hormonális szabályozás alatt áll.

Az állandó magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásának leggyakoribb oka az artériák átmérőjének és az érfal rugalmasságának tartós csökkenése, amely az életkor előrehaladtával fokozódik. A magas vérnyomás csak ritkán okoz testi panaszokat. Az artériák rugalmasságának csökkenéséhez az érfalakban lerakódó koleszterin nagyban hozzájárul. Ezenkívül a véralvadék is hozzátapad az érdes, gyulladt érfalakhoz, vérrög (trombózis) alakul ki, amely részben vagy teljesen elzárhatja az artériát, így megakadályozva a vér áramlását.

A vérerek arterioszklerotikus degenerációja mellett különféle más okai is lehetnek a megemelkedett vérnyomásnak. A vérnyomásnak másodperceken belül követnie kell a testhelyzet változásait, és biztosítani kell az egyes szervek egyenletes vérellátását. Az egyes szervek vérellátása mindig az igénybevételnek megfelelően történik. A túlzott megterhelés (pl. a stressz) elősegíti a magas vérnyomás kialakulását.

A vesékben és a mellékvesékben termelődő különböző hormonok is hatást gyakorolnak a vérmennyiségre és a vérnyomásra. A legtöbb esetben a magas vérnyomás pontos okát nem lehet megállapítani. A nyugalmi testhelyzet alatti, a közvetlenül felkelés utáni, a fizikai megterhelés közbeni vérnyomásértékekből és a vér laboratóriumi vizsgálati eredményeiből lehet pontos képet kapni a szív- és érrendszer aktuális állapotáról. Az éveken át tartó magas vérnyomás a szívnek jelentős megterhelést jelent. A szívizmok tartós megterhelésének következtében gyakran néhány év múlva szívelégtelenség alakul ki. Ez a betegség abban nyilvánul meg, hogy a szív először a nagyobb, majd később a kisebb megterheléseket sem bírja, és nem tud elég vért pumpálni. A szívelégtelenségben szenvedő betegek fizikai teljesítőképessége csökken, és már a kis lépcsőzéstől is könnyen légszomjuk támad. A szervezet oxigénellátása zavart szenved. A magas vérnyomásnak és a szívelégtelenségnek gyakran az lesz a következménye, hogy megterhelés esetén maguk a szívizmok is oxigénhiányban szenvednek, amitől a bal karba is kisugárzó szívtáji szorító fájdalom alakulhat ki.

Amerikai kutatások igazolták, hogy már az életmód megváltoztatása is elegendő ahhoz, hogy a meglévő érelmeszesedések visszafejlődjenek. Az arterioszklerózist nem kell végzetes, visszafordíthatatlan betegségként kezelni. A megfelelő életmód kialakításával segíthetünk egészségünk megőrzésében. A mozgás és a diéta mellett a stressz és a lelki egészség is kiemelkedő szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában. A lelki egyensúly és bizonyos szívbetegségek között szoros kapcsolat van. A tartós stressz a vérnyomás és a vér koleszterintartalmának emelkedéséhez vezet. Ami mozgás és kikapcsolódás hiányában elősegíti az érelmeszesedést és az ebből adódó betegségek kialakulásában. Ezért fontos a rendszeres életmód, amely során kerülni kell a túlzott stresszt.

Ügyelni kell a zsírok és a koleszterin korlátozott fogyasztására, valamint a megfelelő testmozgásra. A táplálékkal felvett kellő mennyiségű ballasztanyag megakadályozza a zsírok és a koleszterin felvételét a belekből. Ezért étrendünk legyen lehetőleg zöldségekben, gyümölcsökben és salátafélékben gazdag. Ezek elegendő mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, amelyek gátolják a gyulladásos folyamatok következtében fellépő károsodásokat. A vegetáriánus táplálkozás során nagy mennyiségű flavonoid kerül szervezetünkbe. Ez a hatóanyag kedvező hatást gyakorol a keringésre, valamint a rák kialakulását gátló anyagnak is tartják. A flavonoidok felelősek azért, hogy a mérsékelt borfogyasztás csak igen ritkán vezet szív- és érrendszeri betegségekhez. Fontos szerepe van még a táplálékok telítetlen zsírsavtartalmának is. Ezek a zsírsavak elsősorban az értéke növényi olajokban találhatók. Kerüljük a túlzott só fogyasztását, helyette használhatunk különféle fűszernövényeket is.

A zsíranyagcsere serkentésére az omega zsírsavakon kívül a gyógynövények is alkalmasak. Elsősorban a fokhagymát kell megemlítenünk. A friss fokhagyma fogyasztása esetén napi 4 gramm szükséges. A legújabb kutatási eredmények alapján az emésztés serkentése mellett az articsóka a koleszterin szintet is csökkenti. Gyakran használt gyógynövény még a fagyöngy. Elsősorban injekció formájában, immunerősítő szerként ismert rákbetegek kezelésében. A fagyöngyöt teának, ivólének elkészítve vagy drazsé alakban fogyasztva enyhe vérnyomáscsökkentő hatású. A kezdődő magas vérnyomás megelőzésére alkalmazzák. A galagonyának is kedvező hatást tulajdonítanak a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében. A galagonya a vérerek tágításán keresztül erősíti a szívműködést és javítja a vérellátást. Enyhén serkenti a veseműködést, élénkítő hatás nélkül.

Az alacsony vérnyomás gyengeséget és fáradtságot okoz. A vérnyomás normalizálására élénkítő vízzel történő kezeléseket alkalmazzunk. Ilyen a lemosás, a térd- és karlocsolás, a lábfürdő vagy a víztaposás. A kezeléseket lehetőleg rögtön felkelés után alkalmazzuk, hogy megelőzzük a napközbeni gyengeséget és fáradtságot. A nap folyamán ügyeljünk a bőséges folyadékbevitelre. Igyunk fekete vagy zöld teát, ezek hatása hosszabb ideig tart, mint a kávé.
Forrás:http://www.eletcentrum.hu/?q=node/62