A mindannyiunk által ismert alap ízek (édes, sós, savanyú, keserű) közül az édes íz az egyik legkedveltebb: a csecsemők is ezzel az ízzel találkoznak először születésük után, hiszen az anyatej is édes. Egészséges emberek bármilyen édesítőt vagy édesítővel ízesített élelmiszert felhasználhatnak ételeik elkészítéséhez, csak arra kell odafigyelniük, hogy étrendjük ne tartalmazzon túl sokat az energiát tartalmazó édesítőkből, mert ezek hosszabb távon történő, nagyobb mennyiségű fogyasztása megnövelheti testsúlyukat. Cukorbetegeknek tilos, fogyókúrázóknak pedig nem ajánlott a szőlőcukor, a répacukor, a malátacukor és a méz fogyasztása. Természetes eredetű édesítőszerek

A természetes alapanyagú édesítőszereket a növények édes ízű levének tisztításával és besűrítésével, vagy poliszacharidok (például keményítő) hidrolízisével állítják elő. Édesítőszer lehet a répacukor, nádcukor (szacharóz), az invertcukor, a keményítőcukor (például krumplicukor), a keményítőszörp, a fruktózszörp (például csicsókaszörp), a maltóztartalmú készítmények (malátakivonat) és a cukoralkoholok (szorbit, mannit, xilit). Szacharóztartalmú édesítőszer az édescirok leveléből előállított cirokcukor, a cirokszörp, a juharcukor és a pálmacukor. A méz állati eredetű édesítőszer, de a méhek eredendően növényi anyagokból állítják elő.

Az édesipar hasznosítja kikristályosodást gátló tulajdonsága miatt, kereskedelmi forgalomban azonban nem kapható. A glükóz és a fruktóz 1:1 arányú keveréke. A répacukor (szacharóz) savas hidrolízisével állítják elő. Természetes formában a méz és a gyümölcsök is tartalmazzák.

Ipari célokra használják. Glükóz-fruktóz elegy, kukoricából állítják elő. Színtelen, sűrű cukoroldat, szárazanyag-tartalma kb. 60 százalék.

A cukrászipar hasznosítja glükózszörp, illetve bonbonszörp néven. Keményítőből nyerik hidrolízissel. Szénhidráttartalma kb. 50-50 százalékban glükóz és dextrin, kevés maltózt is tartalmaz.

Az édesipar hasznosítja. Inzulintartalmú növényből, például csicsókából állítják elő enyhe savas hidrolízissel.

Táblázva, illetve kockázva kerül forgalomba. Előállítása a keményítő híg savas hidrolízisével, és az azt követő semlegesítéssel történik.

állítanak elő a juharfa, az édescirok és különböző pálmafélék leveleiből is.

Természetes eredetű cukorhelyettesítő anyagok a cukoralkoholok (szorbit, mannit, xilit, laktit, maltit) és a fruktóz. A glukonon nevű édesítőszer 99,8 százaléka szorbit, 0,2 százaléka pedig szacharin, amely az édes íz fokozására szolgál. A gyógyszertárban kapható Sorbitol édesítőszer is szorbittartalmú. Energiatartalmuk a cukoréval azonos, felszívódásukhoz inzulinra van szükség. Előnyük, hogy sokkal lassabban emelik a vércukorszintet, mint a cukor. A cukorhelyettesítő anyagokra akkor van szükség, ha nem csak az édes ízt, hanem a cukor térfogatát is pótolni akarjuk, például kelttészta, piskóta készítésénél. A cukorhelyettesítő anyagok hátránya, hogy az arra érzékeny egyéneknél puffadást, hasmenést okoznak. Cukorbetegek naponta csak meghatározott mennyiséget fogyaszthatnak ezekből, ami öt étkezésre elosztva 30-50 g/nap, amelyet a napi fogyasztható szénhidrátmennyiségbe is be kell számolniuk.

A szacharin, a ciklamát, az aszpartám, az aceszulfát-K, a taumatin és az aszpartám-aceszulfám só tartoznak ide. Toxikológiai szempontból a legtöbbet vizsgált anyagok. Édesítő erejük kétszázszor, háromszázszor nagyobb mint a cukoré, ezért nagyon kis mennyiséggel is el lehet érni a kívánt édes ízt. Az aszpartám kivételével nem adnak energiát a szervezetnek. A cukorbetegek és a fogyókúrázók diétájában jól hasznosíthatók. A megengedhető napi felvétel mennyisége típusonként változó.

E-szám	Elnevezés	ADI (mg/ttkg/nap)
E 950	Aceszulfám	15
E 951	Aszpartám	40
E 952	Ciklamát	11
E 954	Szacharin	5
E 955	Szukralóz	15
E 957	Taumatin, Szaharóz	nincs limit
E 959	Neoheszperidin DC	5
E 962	Aszpartám- aceszulfám só	40, illetve 15

A mesterséges édesítőszerek a kereskedelmi forgalomban tabletták, porok, folyadékok formájában vásárolhatók meg. Általában kombinálva alkalmazzák az élelmi anyagokban, ezzel növelik egymás édesítőerejét. A szacharin főzéskor elbomlik, megkeseredik, ezért csak hőkezelés után, utóízesítésre alkalmas. A legtöbb, különböző márkanevű, szacharint nem tartalmazó folyékony, por és tabletta állagú édesítőszer viszont sütéshez és főzéshez is egyaránt felhasználható.

A legtöbbet vitatott és vizsgált édesítőszer, melynek rákkeltő hatásáról időnként különféle hírek látnak napvilágot, ezt azonban nem támasztják alá az eddigi kutatási eredmények (erről részletesen lásd korábbi cikkünket: Nem bizonyított az aszpartám rákkeltő hatása). Az aszpartám a szervezetben aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra bomlik (az aszparaginsav és a fenilalanin aminosavak). Az aszparaginsav nem esszenciális aminosav, vagyis szervezetünk is elő tudja állítani, a fenilalanin viszont esszenciális aminosav, így ezt az élelmiszerekkel - például - tej, tejtermékek, tojás, húsok, halak - együtt kell elfogyasztanunk. Kivételt képeznek a fenilketonúria nevű betegségben szenvedők, mivel ők a májban található egyik enzim hiánya vagy csökkent működése miatt nem tudják feldolgozni a fenilalanint. Az aszpartám harmadik bomlásterméke a metanol, ami csak nagy mennyiségben lehet mérgező hatású szervezetünkre (előfordulhat például, hogy metanollal kevert (etil-alkoholos) italt árusítanak különböző helyeken). Az aszpartám lebontásakor keletkező kis mennyiségű metanolt májunk gyorsan képes lebontani, így az kimutatható káros hatások nélkül távozik szervezetünkből.

Az aszpartám előnye, hogy nincs mellékíze, édesítőereje pedig kétszázszorosa a cukorénak. A mesterséges édesítőszerek közül ez az egyetlen, amely minimális, elhanyagolható mennyiségű energiát tartalmaz, 3 kalóriát grammonként (3kcal/g).

A maximálisan megengedhető napi fogyasztás mennyisége egy 60 kg-os felnőtt esetében 40 mg/ttkg/nap, ami 133 tablettának felel meg - ez 60 dkg cukorral egyenértékű mennyiség. Ilyen mennyiségű cukrot, illetve mesterséges édesítőszert azonban senkinek sem ajánlott elfogyasztani.

Az élelmiszerekhez adott adalékanyagokat, köztük az édesítőszereket is a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az egészségre ártalmatlan mennyiségben adják az élelmiszerekhez. Amennyiben a fogyasztásra javasolt mennyiségnél többet nem használunk fel és nem fogyasztunk többet, nem érheti károsodás szervezetünket.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a mesterséges édesítőszerek elterjedésével a cukorbetegeknek sem kell kihagyniuk étrendjükből az édességek és az édes ízű főtt ételek, sütemények kis mennyiségű fogyasztását sem.

Nógrádi Katalin dietetikus
A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0803/248740/
2008. január 16., szerda, 16:44

A stevia külföldön már hosszú ideje ismert és alkalmazott gyógynövény, ma már azonban csak édesítőszerként ismerjük. A boltok polcain sorban állnak a szebbnél szebb csomagolású édesítőszerek, melyeket szeretettel kínálnak minden diétázónak- cukorbetegeknek, candidásoknak és fogyni vágyóknak egyaránt. A bolti édesítőszerek nagy része azonban jobban hasonlít egy laboratóriumi kémcsőben kevert vegyszerhez, mint bármiféle cukorhoz.

Hatását tekintve is elmondhatjuk, hogy olyan összetevőket tartalmaz, melyek hosszútávon többet árthatnak a szervezetnek, mint a finomított cukor. A fejlődőben lévő természetgyógyászatnak köszönhetően azonban kaptunk egy újfajta, vegyszerektől és káros anyagoktól mentes édesítőszert, a sztíviát.

Újságokban már találkozhattunk kedves kis növénnyel, amit korábban legfeljebb díszként ültettünk a kertbe. Ma már azonban tudjuk, felhasználása nem áll meg a kertdíszítésnél, hiszen teaként és édesítőszerként fogyasztva is számtalan problémát orvosolhat.

A stevia kivonata akár 300-szor édesebb is lehet a finomított cukornál, nem beszélve számos gyógyhatásáról, melyek miatt érdemes fogyasztani. Mivel sem kalóriát, sem szénhidrátot nem tartalmaz, cukorbetegségben szenvedők, fogyni vágyók és candidások és nyugodt szívvel fogyaszthatják, ráadásul a hagyományos édesítőszerekkel szemben még mellékhatásoktól sem kell tartaniuk.

Javítja az emésztést
Csökkenti a magas vérnyomást
Gyulladás csökkentő hatású
Csökkenti a gyomorsavat
Antibakteriális hatása miatt megelőzi a fogszuvasodást

Nem tartalmaz kalóriát
Nem tartalmaz szénhidrátot, így bárki fogyaszthatja
Nincsenek mellékhatásai
Jóval kisebb mennyiség is nagyobb édesítő hatást ér el

A steviát leginkább Dél-Amerikában és Ázsiában termesztik, sőt, évszázadok óta értékes gyógynövényként tartják számon. Japánban (Európával ellentétben) már nem aszpartammal, hanem steviával készítik a diétás üdítőitalokat. Hazánkban még kevésbé ismert (és elismert) növény, azonban kivonata por, szirup és tabletta formájában is beszerezhető. A cukrot remekül helyettesíti, hiszen ízanyaga főzés és sütés mellett is megmarad, ugyanakkor nem vezet elhízáshoz, nem okoz fogszuvasodás, s bármilyen diéta mellett nyugodt szívvel alkalmazható.

Kókai Kata, 2007-02-05 12:25:20
Forrás:http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg_orvos-valaszol/8738/